Mozgásfejlődésről

Nem mászik, fel akar állni! Járassam?

 

A nyomonkövetéses vizsgálatok rendre azt igazolják, hogy nem minden gyermek küzd a

későbbiekben tanulási­viselkedési zavarokkal, ha kimaradt, felcserélődött, esetleg igen rövid

ideig gyakorolt egy­egy soron következő mozgásfejlődési formát (forgás, kúszás, mászás), de

az biztos, hogy a legtöbb tanulási­viselkedési zavarral küzdő gyermek mozgásfejlődési

történetében találhatunk kimaradást, felcserélődést.

 

Egy mozgásfejlődési szakasz ( fej emelése, tartása, hasról hátra fordulás, hátról hasra, forgás,

kúszás, kutyázás, mászás, …) akkor következik be egészséges idegrendszeri és izomügyi

működés esetén, amikor a csecsemő megérik a következő mozgásformára. A Dévény­terápia

egy igen megbízható vizsgáló és terápiás eljárás annak eldöntésére, hogy az idegrendszer és

izmok jól működnek­e? Jó szakember egy 10 perces vizsgálatból már 6 hetes korban el tudja

dönteni , hogy minden rendben van­e a babánál.

 

Az érési folyamatot nem szabad sürgetni. Érdemes elfogadni azt a tényt, hogy miden gyermek

fejlődési üteme más és ép ideg­izom és csontrendszer mellett a mozgásfejlődési szakaszok

megjelenésében eltérések lehetnek. Ha külső környezet nem biztosítja a kellő körülményeket

(nincs összefüggő biztonságos tere a földön a babának a mozgás gyakorlására, sokat tartja

bébi hordozóban, járókában, kiságyban, ülteti még mielőtt magától felült volna, állítja, kezét

fogva vezeti­járatja ) akkor beavatkozik a mozgásfejlődés menetébe és az esetlegesen még

éretlen ideg­izom és csontrendszerben okozhat károkat, amelyek csak évekkel később

okozhatnak látható, érzékelhető kisebb­nagyobb hátrányokat a cseperedő gyermeknél.

 

(B. Dobos Judit)

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük