Szakmai program

Szakmai program

KERTÉSZ Ölelő Családi Bölcsőde

2015

 

„Segíts, hogy egyedül tudjam, hogy magam csinálhassam, hogy segíthessek

magamon. Arra taníts, hogy önálló lehessek, hogy büszke lehessek magamra!

Hogy elgondolkozzam rajta, hogy képessé váljak rá, hogy eldönthessem, hogy

véghezvigyem. Én magam! Mert ez az út vezet el a gyermeki lét végső céljához a

boldog felnőttséghez. Így lesz belőlem gondolkodó, érző, érzékeny,

kiegyensúlyozott felnőtt. Így lesz magabiztos, boldog és kreatív, harmóniában

önmagammal, másokkal és a világgal…”

( Mária Montessori)

 

Családi napközi neve: KERTÉSZ Ölelő Családi Napközi

Címe: Eger, Kertész utca 79. 1/4

Nyitva tartás: H­P 8.00­16 h­ig

Ellátási terület: 20 hét ­ 3 éves korú gyerekek nappali felügyelete

Férőhelyszám: 14 fő

E­mail: info@csanaeger.hu

Honlap: www.csanaeger.hu

 

Fenntartó neve: Dokiped Nonprofit Kft

Székhely: 1134 Budapest, Szabolcs utca 26-28. A. ép. 3. em. 415.

Képviselője: Kovács Gábor; tel: 06­70/339­56­99

E­mail: kovacs.gabor@noka.hu

Telefonszám: 06­70/339-­56­-99

 

Szakmai program készítője

Név: Tolnay Katalin

E­mail címe: tolnaykati@gmail.com

Telefonszáma: 20/235-­61­-31

Szakmai program érvényességi ideje: 2014.12.01. – 2019.12.01.

A szakmai program készítésének dátuma: 2015.01.07.

 

MINŐSÉGPOLITIKÁNK

A KERTÉSZ Ölelő Családi napközi minőségpolitikájának alapelveit az érvényes jogszabályok és a

Családi napközi működésének követelményei módszertani útmutató alapján határozza meg.

 

ELLÁTANDÓ CÉLCSOPORT ÉS AZ ELLÁTANDÓ TERÜLET JELLEMZŐI

A tervezett KERTÉSZ Ölelő Családi Napközi ellátási területe Eger, ami a 2014. január 1­-i adatok

szerint 54.527 lakost számlál.

A megyeszékhelyként és megyei jogú városként működő nagy múltú történelmi település jelentős

oktatási és kulturális központ. Az elmúlt évtizedekben folyamatosan fejlődött: utak épültek, és velük

párhuzamosan az ipari park is jelentősége is nőtt, bevásárlóközpont létesült. Az egri borvidék

központjaként a legjelentősebb magyar bortermelők közé tartozik.

A jelenlegi gazdasági körülmények között az ország más részeihez hasonlóan, Egerben is emelkedő

tendenciát mutat a tervezett időpontnál korábban munkavállalásra kényszerülő kisgyermekes szülők

száma. 2010. április 30­a után született gyermekek után a GYED a gyermek 2. életévének betöltéséig

jár az addigi 3 év helyett. Ezeknek köszönhető, hogy egyre nagyobb az igény a bölcsődei ellátás iránt.

Egerben jelenleg a Gyermekjóléti és Bölcsődei Igazgatóság 4 intézménye 242 férőhellyel biztosít

bölcsődei ellátást. A tapasztalat szerint ez a keret, nem fedezi az igényelt férőhelyek számát,

mindenhol várólistára kerülnek a családok.

Az állami ellátásból kiszorultak számára jelent alternatívát a családi napközi intézménye, ahol a

gyermekek szakképzett, gyermekszerető gondozók körében, maximum 7 fővel, érzelmi biztonságot

nyújtó derűs és szeretetteljes légkörben otthonosan érezhetik magukat. A kis létszám lehetővé teszi az

egyénre szabott foglalkozást. Jelenleg Egerben 8 CSANA működik.

 

Az ellátandó célcsoport életkori sajátosságai:

20 hetes-­1 éves kor:

Csecsemőkorban hónapról­ hónapra látványos fejlődésen megy keresztül a gyermek. 5­6 hónapos kor

között különleges felfedezést tesz: észreveszi a kezét és felismeri, hogy az az ő része. Először csak

nézegeti, aztán elkezd vele játszani is. Sőt, hamarosan a lábával is. Ez a testkép­felismerési folyamat

nagyon fontos szakasza és szükséges a következő fejlődési időszakba való átlépéshez.

7­8 hónapos kortól kezdve egyre fontosabb számára, hogy egyik helyről a másikra jusson el, csak

azért, hogy megszerezzen tárgyakat. A kúszásból hamar megtanul felülni, és innentől kezdve új

dimenzióban látja a világot. 8 hónapos korban megjelenik a szeparációs félelem, ami az anyától való

elszakadással van összefüggésben. Az addig mindenkire mosolygó gyermek hirtelen félni kezd az

idegenektől. Egyre kíváncsibb, minden érdekli. A tárgyakat még mindig a szájába veszi, de elkezdi

őket összeütögetni, „játszik velük”. Ez az első fogacskák megjelenésének időszaka is, amikor a

gyermek mindent a szájába vesz és rág, hogy csökkentse a fogzással járó fájdalmat.

5­6 hónapos korban hasról a hátára fordul, majd 6­7 hónapban hátáról a hasára. 6­7 hónapos korban

hason kúszik, 7­8 hónapos korban segítség nélkül fel tud ülni, kapaszkodva feláll, segítséggel áll, 8

hónapos korban kezd el mászni, 9 hónapos korban feláll, 10 hónapos korban bútorok, fal mellett

oldalazva jár, 12­13 hónapos korban legtöbbször önállóan jár, de előfordulhat, hogy ez kitolódik 14­

15. hónapig. 15­18 hónapos korban már általában biztosan jár.

Beszédfejlődés tekintetében a csecsemőkort preverbális szakasznak nevezzük. 3­4 hónapban veszik

kezdetét a gagyogás, ami egyre jobban színesedik, már megjelennek a hangkettőződések, mint „baba”,

„mama”.

6­8 hónapban beszédmegértés kezdetét veszi. 9 hónapos korban helyzettől függetlenedik a szó. 12

hónaposan mindentől függetlenedik a szó (beszélőtől, hangsúlytól), megjelennek az első szavak.

 

1-­3 éves kor:

Kisgyermekkorban a testi fejlődés lelassul, egyenletessé válik. A járással kitárul a világ, a gyermeknek

növekszik önállósága. A gyermek szeretne mindent önállóan végezni, de ehhez még nincs elég tudása

és tapasztalata, így még mindig a környezete segítségére szorul. Azonban már képes önállóan enni,

inni, majd öltözködni. Tudatosul az „én”, mint az anyától külön álló személy, de ez ambivalens

érzésekkel tölti el. 2­3 év kor között megjelenik az első dackorszak, amit az „én akarom!” és „nem!”

jelmondat kísér. Az „én” szó használatával a gyermek hamarosan szobatisztává válik. (1,5­3 év kora

között).

Ebben az életkorban érdeklődést mutat társai iránt, azonban az együtt játszásra még nem képesek. A

legfontosabb számára továbbra is az édesanyja, de kapcsolati hálója fokozatosan bővül és már képes

hosszabb időt is az anyja nélkül tölteni. A játékára még mindig a gyakorlójáték jellemző elsősorban,

már megjelennek a szimbolikus vagy szerepjáték elemei is. A kockákkal már épít, a babákkal babázik.

Az alkotás öröme is megjelenik, hiszen a szem­kézkoordináció fejlődésével már rajzol, fest,

gyurmázik és gyöngyöt fűz. A legkedveltebb tevékenysége a játék, amelyben fejlődik a gondolkodása,

kreativitása, mozgása, emlékezete. Miután 1 éves kora körül járni kezd, az érdeklődése is bővül:

szívesen nézeget könyveket, szeret építőkockából építeni, mondókákat, meséket hallgatni, képeket

nézegetni.12 hónapos korban csipeszfogással képes kisebb dolgokat (pl. gyöngy, szösz) is felvenni 12­

15 hónapos korban már labdát gurít, a cipőjét leveszi, 21­24 hónapos kor környékén már elkapja a

labdát, nagylyukú gyöngyöt fűz. 30­33 hónapos korban kigombol.

2 éves koráig látványosan fejlődnek szellemi képességei. Egyre több szót mond, és a bonyolultabb

összefüggéseket, feladatokat is megérti. Már megkérhetjük kisebb, 1 tagú feladatokra (pl. tedd a

kisautókat a dobozba), 2 éves kor táján pedig már a 2 tagból álló feladatokat is képes megjegyezni és

megcsinálni (pl. menj a fürdőszobába és moss kezet). Lehetnek olyan időszakok, amikor folyton

kérdez „Mi ez? „Mi az?” 3 éves kor körül ezt felváltja a “Miért?” korszak. Ebben a korban nagyon

érdeklik a világ történései, néha egészen mély értelmű kérdéseket kell neki elmagyarázni

Beszédfejlődésben ez a verbális szakasz (kb. 1 éves kortól – első szavak megjelenésétől). Fontos

megemlíteni az átmeneti némaság szakaszát, amely az önálló járáselindulás idejekor következhet be.

Ekkor az idegrendszer az elindulásra koncentrál és beszédfejlődés aktív formája átmenetileg tejesen

leáll.

Egyszavas mondatok jellemzik beszédét, úgynevezett holofrasztikus beszéd, amely elég szituatív,

leginkább az édesanya vagy gondozó értheti meg, aki sokat van a kisgyermekkel. Szókincs: 8­15 szó.

1,5­2 éves korban a beszédfejlődés fordulatáról beszélhetünk, bekövetkezik a szókincsrobbanás.

A 2 éves kort a két szavas mondatok jellemzik, úgynevezett távirati stílusban kommunikál a

kisgyermek.

A KERTÉSZ Ölelő Családi Napközi elsősorban azoknak a családoknak szeretne partnere lenni, akik

gyermekük születésére és nevelésére az optimális életkezdet szempontjai szerint készültek és

nevelésükben a válaszkész gondozás és kötődő nevelés elveit érvényesítik.

Az ilyen szemléletű családok, édesanyák előnyben részesítik az anyatejes táplálást, a testközelséget, a

gyermek mindenkori valós szükségleteinek válaszkész kielégítését. Fokozottan figyelnek a gyermekek

egészséges táplálkozására, előnyben részesítik a természetes alapú játékszereket és ruhaneműket,

valamint a mesemondást és a rajzolást szorgalmazzák a televíziós mesenézéssel szemben.

Értékrendjükben fontos szerepet játszik az együtt eltöltött minőségi idő és a család környezettudatos

működése.

Ezért a csecsemő­ és kisgyermekkor valamint a kötődő nevelés szemlélet sajátosságait figyelembe

véve elmondhatjuk, hogy a KERTÉSZ Ölelő Családi Napközi elsődleges célcsoportját a már stabilan

járó, a szeparációs szorongáson túljutott kisgyermekek alkotják.

 

A SZOLGÁLTATÁS CÉLJA, FELADATAI, ALAPELVEI

Célunk, hogy az életkori és az egyéni sajátosságok és az eltérő fejlődési ütem figyelembevételével

családias környezetben segítsük elő a ránk bízott gyermekek személyiségének kibontakozását.

Szeretnénk, ha a KERTÉSZ Ölelő Családi Napközivel együttműködő családok a lehető legkisebb

stresszként élnék meg a gyermek közösségbe kerülését; és szeretnénk, ha a gyermeke szüleiktől távol

is a biztonság és szeretet légkörében, ingergazdag környezetben tölthetnék el az időt.

Működésünkkel olyan nevelési körülményeket szeretnénk teremteni a gyermekek részére, amely

elősegíti testi­lelki, intellektuális fejlődésüket ebben a meghatározó életszakaszban.

A gondozás elsődleges célja a gyermekek testi szükségleteinek kielégítése. A szociális kompetencia

kialakulását a gyermek aktív részvételének biztosításával, dicsérettel, bíztatással, megerősítéssel

támogatjuk.

Mivel a gyermek legfontosabb és legfejlesztőbb tevékenysége a játék (amely a mozgás, az értelmi,

érzelmi, és szociális fejlődésüknek, a világ megismerésének az alapja) biztosítjuk a játékosság

feltételeit (hely, hangulat, idő, eszközök) a megfelelő nevelői magatartással együtt.

A csecsemő ­ és kisgyermekkorban a mozgásigény rendkívül nagy. A mozgás iránti érdeklődés

felkeltése és az aktivitás fenntartása érdekében nagy mozgástér és mozgásfejlesztő játékok állnak a

gyermekek rendelkezésére.

Játékos mondókákkal, gyermekdalokkal, népdalokkal szeretnénk felkelteni a gyermekek érdeklődését,

melyek formálják az esztétikai érzékenységüket, zenei ízlésüket.

Erkölcsi értékek és a társas együttélés szabályainak közvetítésével a gyermekek eljutnak pl. a jó­rossz

felismeréséig, megtanulnak egymáshoz alkalmazkodni, egymást elfogadni.

Verselünk, mesélünk, képeskönyvet nézegetünk, mellyel fejlődik a gyermek emberismerete, bővül

szókincse.

Alapelvek – családi napközi működésének módszertani útmutatója alapján

• A szülőkkel való szoros jó kapcsolat
• A gondozás és nevelés egysége
• Az egyéni bánásmód
• Állandóság és rendszeresség
• A más nemzethez/etnikumhoz tartozás tiszteletben tartása
• Az aktivitás és önállóság támogatása
• A gyermek elfogadása és személyiségének megbecsülése
• A pozitívumokra támaszkodás
• Az egységes nevelő hatások elve
• A gyermek új helyzetekhez való fokozatos hozzászoktatása

 

EGYÜTTMŰKÖDÉS A SZOLGÁLTATÁSON BELÜL ÉS A TÁGABB KÖRNYEZETTEL

 

Szolgáltatáson belül:

A KERTÉSZ Ölelő Családi Napközi vezetését, programját és elhelyezkedését tekintve szoros

együttműködésben létezik a KERTÉSZ Ringató CsANA egységgel. Bizonyos kreatív tevékenységeket

(pl. festés) illetve az étkezést a befogadó lakás ugyanabban a helyiségében végez a két egység.

Félévente szülői értekezletet tartunk. A faliújságra kerülnek ki a napi aktuális tudnivalók, egyébként a

szülők számára telefonon és e­mailben is elérhetőek vagyunk. Internetes honlapunkon folyamatos

frissítéssel állunk az érdeklődők rendelkezésére.

Szervezünk családi napokat, családokkal, közös kirándulásokat, közös programokat a fontosabb

ünnepnapok (Mikulás, Karácsony, Farsang, Húsvét, Anyák napja, születésnapok alkalmával.

 

Szolgáltatáson kívül:

Elsődleges az ÖSSZHANG Közhasznú Egyesülettel és a Közelbaba Közhasznú Egyesülettel való

együttműködés – amely civil szervezetek egészen a szülésre való felkészülést, az anyatejes táplálást és

át a kötődő és válaszkész gondozás elősegítését, és környezettudatos megoldások megismertetését

felölelő témákban működnek már hosszú ideje a városban. Ez az egészen az élet kezdetétől induló,

közös alapelvek mentén zajló közösségszerveződés nagy segítség a családoknak, elsősorban az

édesanyáknak a gyermek közösségbe lépésének megkönnyítésére. Az anyakörökben megfigyelhető a

biztos bázison épülő kötődési minta megszületése, amelyben a világ felfedezhetőségének biztonságos

és támogatott lehetősége felkészíti a kisgyermeket a közösséggel való találkozásra.

Ezt a folyamatot segíti elő az említett civil szervezetek korábbi hagyományira, munkájára építő

„Közösségi tér” program, amelynek csoportfoglalkozásain az anyák egészen kicsi kortól vehetnek

részt gyermekeikkel mondókázós, mozgásos és beszélgetős foglalkozásokon. Ezek az alkalmak

szoktatják a gyermeket az idegen hely és a közösség élményéhez, egy hosszabb, természetes

beszoktatási folyamat élményét kínálva szülőnek, gyermeknek egyaránt.

A „Közösségi térben” kifejezetten ezt a célt szolgálja a már működő Virágom Virága Anya­Baba

Klub. Itt lehetséges, hogy még az édesanyával együtt, közös programok keretein belül lehessen jelen a

kisgyermek és ismerkedhessen a családi napközi légkörével, gondozónőkkel. Az édesanya is beleláthat

a mindennapokba, így amikor elérkezik az idő, hogy hetente több­kevesebb órára más gondjaira bízza

csemetéjét, már kialakulhat gyermekben és anyában egyaránt a biztonság, szeretet és bizalom érzése a

napközi tárgyi és személyi adottságaival kapcsolatban.

Az ÖSSZHANG Egyesületben működő szakemberek (pszichológus, mentálhigiénés segítő szakember)

bevonása hathatós támaszt nyújthat a munkába állni készülő édesanyának (de rajta keresztül az egész

családnak) a gyermek közösségbe kerülésével esetleg felmerülő problémák esetén.

A Közelbaba Egyesülettel való együttműködés lehetővé teszi a gondozónők szakszerű kiképzését a

kötődő nevelésben fontos babahordozás szakszerű elsajátításában illetve gyakorlásában – hiszen az ide

érkező gyermeke döntő része megszokta és igényli a testközelségnek ezt a formáját. A Közelbaba

Egyesület szakképzett hordozós oktatói segítenek az anatómiailag helyes, biztonságos

hordozóeszközök kiválasztásában.

A KERTÉSZ Ölelő Családi Napközi a vele együttműködő ÖSSZHANG és Közelbaba Közhasznú

Egyesületek szakembergárdájával együttműködve szeretne segítséget nyújtani az érdeklődő szülőknek

a gyermekek mozgás és beszédfejlődésének figyelemmel kísérésében, a felmerülő eltérések

fejlesztésében (logopédia, alapozó terápia); a Közösségi tér nyújtotta lehetőségeken keresztül (szülői

tapasztalatcsere) segítséget nyújtani a táplálékintoleranciával küzdő gyermekek étrendjének

kialakításban ill. az alternatív, szelíd gyógymódok megismerésében.

Együttműködést kezdeményeztünk az Eszterházy Károly Főiskola „Kisgyermek és csecsemőgondozó”

szakjával, melyről az illetékes Pszichológia Tanszék megbízott vezetősével már elvi egyezségre

jutottunk. A megfelelő szemléletűnek ítélt hallgatók számára gyakorló lehetőséget biztosítunk – fél

évig tartó jelenlétükkel is erősítve az egy gyermekre jutó gondozó személyzet létszámát.

 

SZEMÉLYI FELTÉTELEK

• 1 fő családi napközi vezető / csecsemő-és kisgyermeknevelő gondozó
• 1 fő csecsemő- és kisgyermeknevelő gondozó
• 1 fő óvodapedagógus
• 1 fő pedagógiai asszisztens

TÁRGYI FELTÉTELEK

A KERTÉSZ Ölelő Családi Napközi településen belüli elhelyezkedése:

A befogadó épület Egerben, a Kertész utca 79. szám alatti társasház.

AZ épület mellett ingyenes parkolás; illetve helyi járatú busz megállója segíti a könnyű megközelítést.

Az 1. emelet 4. számú lakása ad otthont kizárólagos funkcióban a KERTÉSZ Ölelő Családi

Napközinek. A lakásban semmilyen más tevékenység nem folyik, a gyermekek napközbeni ellátása

mellett a CSANA nyitvatartási idején kívül az érintett családoknak, szülőknek szóló egyéb

programokat (tanácsadás, előadás, játszóház, gyermekmegőrzés) tervezünk.

 

A helyiség beosztása:

A lakásba nyitott, függőfolyosós lépcsőházból lehet bejutni.

Az előtérből jobbra nyílik a konyha, a bejárati ajtótól egyenesen a nappali. Ez utóbbi könnyen

tisztítható parkettás burkolatával szolgál étkezési célra, de ide tervezzük a maszatolással járó kreatív

tevékenységeket is.

A nappaliból jobbra nyílik a KERTÉSZ Ölelő Családi Napközi.

A nappaliból balra közlekedő indul, melyről balra nyílik a fürdőszoba és a WC, valamint velük

szemben a KERTÉSZ Ringató Családi Napközi. A közlekedő végén van második WC.

 

A helyiség berendezése:

Az előtérben beépített szekrény és cipős polc szolgálja az átöltözést.

A konyhában beépített konyhabútor, gáztűzhely, hűtőszekrény, mikrohullámú sütő, kávéfőző, asztal és

4 szék van.

A nappaliban könnyen mozdítható alacsony étkező asztalok, kisszékek és etetőszékek vannak.

A KERTÉSZ Ölelő Családi Napközi burkolata parafa. A játékok alacsony polcokon vannak

elhelyezve. Babzsák és csepphinta segít a kuckó élmény megélésében. A fal egy részén tükrök segítik

a testséma kialakulásának folyamatát. Az alváshoz és a pihenéshez könnyen tisztítható speciálisan

préselt polifóm matracokat használunk, báránybőr alátéttel.

 

Eszközök, játékok:

A szobák kialakításában és dekorációjában, valamint a berendezési tárgyak és játékok kiválasztásában

az esztétikum mellett az egészségesség, a célszerűség és környezettudatosság is fontos szempontok.

Tárgyi feltételek tekintetében is törekszünk arra, hogy meleg, családias, mégis biztonságos kis

„fészket” alakítsunk ki. Berendezési tárgyak, játékok és minden egyéb eszköz megválasztásakor

előnyben részesítjük a természethez közeli anyagokat, mint például a fát, gyapjút, kerámiát, pamutot,

vásznat.

A szobák otthonos berendezéséhez hozzá tartozik az is, hogy a kisgyermek bármikor elvonulhasson,

kuckózhasson, ha idegrendszere telítődött és szeretne a számukra biztosított kis lengő csepphintákban

pihenni. A hinták kicsiny fészekhez hasonlatosak, amelyek belül pirosas színűek, puhák és

elfüggönyözhetőek. Berendezési tárgyaink nagy része kézzel készített, mert hiszünk a szeretettel

készült eszközök erejében.

Kisgyermekkorban alakul ki a mozgás képessége és a járás megkezdődik, stabilizálódik és biztosabbá

válik. A legmegfelelőbb mozgási tevékenységek: ­ az ügyességet fejlesztik, a fogás, emelés, tartás. Ehhez megfelelő tárgyak feltűnő színűek, könnyen

megmarkolhatóak és jó tapintásúak. Ilyen mozgásfejlesztő játékok: mászópárnák, tolható babakocsi,

bevásárlókocsi, nagyobb építőelemek.

­ a gyorsaságot fejlesztik pl. mászás a mászókán, csúszdázás, motorozás. (elsősorban kinti játékként)

A legfontosabb játék kisgyermekkorban a funkciójáték. Az 1­3 éves kor közötti gyermekek nagy

örömmel járnak, vagy futnak körbe­körbe, húznak vagy tolnak tárgyakat pl. babakocsit, helyben

felugrálnak és leugrással kísérleteznek anélkül, hogy ennek valami célja lenne. Ezt azért teszik, hogy

funkcióörömöt szerezzenek. Ezáltal a gyermek sokféle mozgásvégrehajtást gyakorol, és ezzel fejleszti

motorikus képességeit.

A második életévben jellemző tevékenység a gyűjtögetés, csoportosítás, majd az építkezés pl.

műanyag­ és fakockákkal. A jól fogható, simogatható, rakosgatható, babusgatható állatkákat, babákat

“élőlényként ” kezelik.

Harmadik életévtől jelentőséget kapnak a szerepjátékok. Ezekben a játékokban a gyerekek saját

társadalmi környezetüket utánozzák. Szeretnek pl. a felszerelt főzőkonyhában, a babaszobában, a

zöldséges pultnál játszani. Az orvosi táskával gyógyítják a babákat, állatokat. Telefonálnak,

takarítanak, vasalnak.

Az intézményben könyvtársarkot is szeretnénk kialakítani, ahol korosztályonként mindenki számára

biztosítunk könyveket. Ezeket a szülők kikölcsönözhetik és hazavihetik a gyerekek.

A vizuális nevelésben is meghatározó szerepe van az életkornak pl. az eszközhasználat típusát

tekintve. A kor előrehaladtával a nagyobb méretek felől haladhatunk a kisebb felé pl. a vastag

zsírkrétát felválthatja a vékonyabb zsírkréta, a nagyobb papírt a kisebb papír.

Napirendünkben kiemelt helyet foglal el az élőmese, mondóka, ének, ábrázolás, bábozás és a szabad

levegőn lévő nagymozgások. A rajzfejlődés folyamatában a szabad rajzfejlődést tarjuk elfogadhatónak,

s ennek előnyeivel a szülőket is megismertetjük a családi napok alkalmával, csakúgy, mint a mondóka,

dal, mese, báb és egyéb területek jelentőségével.

Szeretnénk, ha közösségünket áthatná a gyermekközpontúság, elfogadás, biztonság, szépség,

nyugalom, együttműködés és a bizalom!

 

A levegőzés feltételei:

Eger nagy, központi parkjának közelében, egy nagy füves udvarral rendelkező társasházban szeretnénk

működtetni a napközit. Így a mozgás ezeken a szabad területeken lenne biztosított. Cél, hogy a

gyerekek az időjárásnak megfelelő öltözetben, sok időt töltsenek a szabad levegőn.

 

A FELADATELLÁTÁS SZAKMAI TARTALMA, MÓDJA, A BIZTOSÍTOTT

SZOLGÁLTATÁSOK FORMÁI, KÖRE, RENDSZERESSÉGE, A GONDOZÁSI, NEVELÉSI,

FEJLESZTÉSI FELADATOK

 

A napi élet megszervezésében az alábbi témákat dolgozzuk fel:

Évszakok

Külső világ tevékeny megismerése: Az évszakra jellemző növények, jelenségek, időjárási tényezők

felkutatása, megtapasztaltatása.

Irodalom: Az évszakokhoz kapcsolódó versek, mesék, elbeszélések.

Ének­zene: Az évszakokhoz kapcsolódó mondókák, dalos játékok, néphagyományőrző játékok,

zenehallgatás.

Vizuális nevelés: Adott évszakra jellemző termések, termények különböző felhasználása az ábrázolási

technikákhoz. Hagyományos ábrázolási technikákkal az adott évszakban átélt élmény megjelenítése

közben természetes módon jelenjenek meg a háttérben az évszakra jellemző vizuális jelek.

Család

Külső világ tevékeny megismerése: Életkor, testmagasság szerinti sorozatok, testvérek számlálása.

Irodalom: A témához, az ünnepeinkhez kapcsolódó versek, mesék, történetek, elbeszélések

megismertetése, altatók.

Ének­zene: Höcögtetők, lovagoltatók, tapsoltatók, simogatók, altatók, ünnepeink dalai, zenéi, a felnőtt

játéka a gyermekkel.

Vizuális nevelés: A családi körben szerzett élmények feldolgozása különböző ábrázolási technikákkal,

ajándékok készítése.

Testünk

Külső világ tevékeny megismerése: Tükörkép­játékok tükörrel, vagy társsal (tükörkép), pár fogalmának

megismertetése.

Irodalom: Simogatók, testrészekről szóló versek, mesék.

Ének­zene: Táncos mozdulatok, hallásfejlesztési feladatok, hangszerek­, hangszínek­, zörejek, hangok

felismerése, ritmusérzék fejlesztési feladatok (egyenletes lüktetés érzékeltetése a testrészek

segítségével), hangszerek használata.

Vizuális nevelés: Tapasztalaton, élményen alapuló emberábrázolás, a kéz használata ábrázolási

technikaként (kéz­, ujj­nyomatok, festés ujjal, stb.)

Állatok

Külső világ tevékeny megismerése: Halmazokkal végezhet műveletekhez eszközként állatfigurák

felhasználása (sorozatok, halmazképzés, tükörkép, stb.)

Irodalom: Témához kapcsolódó versek, mesék, hangutánzó versikék, elbeszélések, jelenetek.

Ének­zene: Mondókák, kiszámolók, körjátékok, dalos játékok állatszereplőkkel.

Vizuális nevelés: A téma különböző ábrázolási technikákkal történ feldolgozása (pl. vágás, ragasztás,

hajtogatás, rajz, festés, mintázás, forma­kiegészítés, festékfoltból kép készítése kiegészítéssel, tépés,

stb.)

Közlekedés

Hallásfejlesztési feladathoz közlekedési eszközök hangjának felhasználása (hangfelismerés).

Mindezen témák feldolgozása komplexen, játékos módon történik a családi napköziben.

 

AZ ELLÁTÁST NYÚJTÓ SZEMÉLY FELADATAI A GONDOZÁS, NEVELÉS

FOLYAMATÁBAN

 

A családdal való szoros, jó kapcsolat

A gyermek nevelése elsősorban a család joga és kötelessége.

Családi Napközink kiegészítő szerepet vállalva segíti a gyermekek lehető legmegfelelőbb fejlődését. A

nevelést a család értékeinek, hagyományainak, szokásainak tiszteletben tartásával, az esetleges

hiányosságokat kompenzálva, korrigálva végzi.

Ezért fontosnak tartjuk a családdal való jó együttműködést, sok információcserét Rendszeresen

rendezünk közös családi napokat, kirándulásokat.

 

A gondozás és nevelés egységének elve

A nevelés folyamatos tevékenység, megszakítás nélkül át kell hatnia az egész napot és ebben a

következetességnek is érvényesülnie szükséges. A családi napközi egyik meghatározó tevékenysége a

gondozás, ami a testi szükségletek kielégítését jelenti, és jelentősége miatt itt is érvényesülnie kell a

helyes nevelői módszereknek. A technikai feltételek lehetővé teszik a gyermekek minél nagyobb

önállóságra való törekvését. A napirendet úgy alakítjuk, hogy jusson elegendő idő az önálló

próbálkozásra. A gondozás helyzeteiben is beszélünk, mondókázunk, éneklünk, mesélünk a

gyermekeknek, így ezt a tevékenységet is felhasználjuk a kommunikációs helyzet gyakorlására,

szókincs bővítésére, érzelmi biztonság megerősítésére.

 

Az egyéni bánásmód elve

A családlátogatás és a szülőkkel való beszélgetések és családi napok során egyik célunk, hogy minél

jobban megismerjük a kisgyermeket és a Családi Napköziben eltöltött idő alatt egyéniségét figyelembe

véve, egyéni igényét –bizonyos határok között­ kielégítve neveljük. (Pl. behozhatja a kedvenc játékát,

ami az egész nap folyamán vele lehet, a szobatisztaságra szoktatás időszakában választhat, hogy bilit

vagy vécét használ; ha nagyobb az alvásigénye, nem ébresztjük fel, és később uzsonnázik; ha

szükséges, kitoljuk a beszoktatás időtartamát).

Minden lehetséges esetben ragaszkodunk a beszoktatáshoz, ahol a kisgyermeknevelő láthatja az anya-
gyerek közötti kapcsolatot, megfigyelheti, hogy milyen sajátos szokásai vannak a kisgyermeknek.

Figyelembe vesszük a gyermekek életkori­ és egyéni sajátosságait, fejlettségét, pillanatnyi fizikai és

pszichés állapotát, hangulatát a nevelés­gondozás során.

 

Az állandóság és rendszeresség elve

A gyermekeket körülvevő személyek, és a környezet állandósága és a napirend ritmusos azonossága,

kiszámíthatósága növeli az érzelmi biztonságot, kiegyensúlyozottságot, alapul szolgál a

tájékozódáshoz, a jó szokások kialakulásához. A gyermekek a családi napközibe való bekerüléstől az

óvodába vagy egyéb intézménybe való átkerülésig ugyanahhoz a kisgyermeknevelőhöz, ugyanabba a

csoportba járhatnak. Minden reggel megbeszéljük a falra felhelyezett képeket, amelyek a napirendet

jelenítik meg, azaz, hogy milyen tevékenység után mi következik. Ha étkezés következik, mindig

megmutatjuk a soron következő képet, így képesek az idő múlását érzékelni – hiszen az időészlelés

csupán 8­9 éves kor tájékán alakul ki. Étkezéskor saját helyük van, mindig ugyanabban a sorrendben

terítünk nekik. Alváskor is mindig ugyanazon a helyen alhatnak saját bárányszőrükön.

Az ismétlődés kiszámíthatóságot, stabilitást eredményez, ezzel növeli a gyermekek biztonságérzetét.

Az étkezések, gondozás, levegőzés, pihenés, játék időpontja mindennap ugyanabban a sorrendben

követik egymást.

A napirend negyedévente módosul, alkalmazkodva az időközbeni változásokhoz. (időjárás, gyermekek

életkora)

 

Az aktivitás, az önállóság támogatásának elve

A biztonságos, természetes anyagokból készült és a gyermekek méretéhez és életkori sajátosságaihoz

igazodó berendezéssel segítjük egyrészt az elv megvalósulását. A sokfajta és elérhető magasságban

lévő játékot önállóan, szabadon választhatják, ha túlingerlődtek, bemászhatnak a kis függőfészkekbe

vagy lepihenhetnek a bárányszőrükre. Sokszor dicsérünk a tevékenységre vonatkoztatva, így

ösztönözve Őket a további játékra, de felismerjük azokat a helyzeteket is, amikor belemerülnek az

önálló „játékba”, ekkor nem zavarjuk meg, nem zökkentjük ki beszédünkkel a saját ritmusukból. A

gondozás helyzeteiben is a pozitív hatást kiváltó nevelői módszerek alkalmazásával (elismerés,

dicséret, biztatás) késztetjük, ösztönözzük az önálló próbálkozásokra, igényéhez igazodva segítünk. A

gyermekeket meghallgatjuk, véleményüket figyelembe vesszük, a kompetenciájuknak megfelelő

mértékű döntési lehetőséget biztosítunk számukra.

Másrészt a gondozónők személyiségükkel érzelmi biztonságban tartják, elfogadják, feltétel nélkül

szeretik, segítik és „hagyják” kibontakozni a gyermekeket.

 

A gyermek elfogadása és személyiségének tisztelete

A gyermeket kiszolgáltatott helyzete miatt különleges védelem illeti meg. A nevelés­gondozás során a

gyermeki személyiség teljes kibontakozásának segítésére törekszünk az emberi, gyermeki jogok és az

alapvető szabadságjogok tiszteletben tartásával. Minden gyermek egyedi és megismételhetetlen,

igyekszünk egyéni sajátosságaikat minél inkább megismerni, tiszteletben tartani, Őket maradéktalanul

elfogadni és feltétel nélkül szeretni.

Az elfogadáshoz hozzá tartozik az is, hogy tudomást veszünk a gyermekek esetleges betegségeiről, pl

tartós ételallergiáról. Igen fontosnak tartjuk az egészséges táplálkozást, gyermekeinknek helyben

készítjük az ételeket és különös gonddal – külön edényekben és konyhai eszközökkel – állítjuk össze

az ételallergiás gyermekek étrendjét.

 

Pozitívumokra támaszkodás elve

A gyermekek helyes viselkedését dicsérjük, kiemeljük azokat a területeket, amiben nagyon jók,

támaszkodunk egyedi pozitív sajátosságaikra. Elismerő pillantásokkal nyugtázzuk, leguggolva

hozzájuk, hogy szemmagasságban közel egy szinten legyünk, felidézzük korábbi pozitív

megnyilvánulásaikat, sokat mosolygunk és amennyire a gyermek igényli, a szavakat megelőzően vagy

közben rengeteget érintünk, éneklünk, ölbe veszünk, ringatunk, igény szerint hordozókendőben is

hordozunk.

 

Az egységes nevelő hatások elve

Ahhoz, hogy a gyermekek a kiszámíthatóság légkörében és egységes elvárások között nevelkedjenek a

családi napköziben, a kisgyermeknevelők mindig megbeszélik a hetente tartandó szupervíziós

megbeszélések alkalmával, hogy milyen szabályok betartását várják el a gyerekektől. Folyamatosan

konzultálnak a gyermekekről, hogy életkoruk és egyéniségük alapján milyen elvárásoknak tudnak

megfelelni. Megbeszélik, kinek milyen egyéni bánásmódra van szüksége, konkrét esetismertetés,

probléma megoldási helyzetek jellemzik a csoportmegbeszéléseket. A családi délutánokon és a nyitott

mindennapokban is közel visszük a szülőkhöz, hogy milyen normarendszerben élünk, finoman

próbálunk összhangba kerülni a családi értékrendszerrel, ha esetleg abnormális szokásokra derül fény

– pl sok tévézés, későn fekvés – próbálunk pozitív irányba hatni.

 

A gyermek új helyzetekhez való fokozatos hozzászoktatása

Családi Napközinkben igen nagy szerepet kapnak a bábok, az ujj­ és fakanál bábokkal történő játék. A

kisgyermekek a puszta beszédnél sokkal gyorsabban és tartósabban megértik és megjegyzik a bábok

által közölt információkat, s ha lehetőségük adódik a szabad bábválasztásra és a szabad bábjátékra,

saját belső tartalmaikat is képesek kivetíteni. Mindezek fényében, minden új helyzet bevezetésére a

bábokat, bábokkal való játékot használjuk, így mintegy előrevetítjük, hogy mi várható számukra. Ha

bevezettük és már értik­érzik, hogy mi fog történni, megjeleníthetjük a napirendi képek között is, s

aztán már a valóságban is bevezethetjük az új helyzetet kevés időre. Ha mindenki biztonságban érzi

magát, egyre tágíthatjuk az időkereteket.

 

A fenti alapelvekre támaszkodva a szolgáltatást nyújtó személy, az állandó segítő és a helyettes az

alábbi gondozási, nevelési feladatokat végzi:

 

1. a gyermek beszoktatása a családi napközibe

Elsődleges célunk a szülők bizalmának elnyerése. Fontos, hogy ők átérezzék, és gyermekük felé azt

sugározzák, hogy őt biztonságban tudják a családi napköziben. Ehhez többszöri, közös találkozási és

ismerkedési lehetőséget biztosítunk a gondozónővel, melynek során a szülőnek lehetősége van átadni

mindazt, amit a gyermeke tulajdonságairól, szokásairól fontosnak gondol. A gondozónő belepillant a

család, szülő­gyermek kapcsolat működésébe, közben lehetőség van a gyermekkel való közvetlen

kapcsolat kiépítésére. Törekszünk arra, hogy a gondozónő a gyermekkel otthonában is

ismerkedhessen.

A gyermek biztonságérzetének maximalizálásához támogatjuk az átmeneti tárgyak jelenlétét a

napközbeni ellátás során.

 

2. a gyermekek napirendje

8.00 ­ érkezés a családi napközibe, szabad játék

8.30 – 9.00 beérkezett gyerekek reggelije

9.00 ­ 10.00 szabad játék és kezdeményezett tevékenységek (rajzolás, festés, torna, ragasztás,

körjáték, színezés, bábozás, mesemondás)

10.00 ­ 10.30 tízórai gyümölcs elfogyasztása, tisztálkodás, öltözködés kinti ruhába

10.30 – 11.30 szabadtéri játék, séta

11.30 – 12.00 visszaöltözés benti ruhába, tisztálkodás, asztalok megterítése,

készülődés az ebédre

12.00 – 12.30 ebéd

12.30 – 12.45 „félnapos” gyermekek hazavitele

12.45 – 13.00 tisztálkodás, fektetés, mesemondás

13.00 ­ 14.45 pihenő idő, alvás

14.45 – 15.15 folyamatos ébredés, tisztálkodás, készülődés az uzsonnára

15.15 – 15.45 uzsonna

15.45­ játék a teremben, jó idő esetén a kertben, gyermekek folyamatos

hazavitele, szülővel kapcsolattartás, napi események megbeszélése

A napirend biztonságos keretet biztosít a napi tevékenységekhez, ugyanakkor rugalmasan igazodik

az aktuálisan ott tartózkodó gyermekek szükségleteihez, életkorához, az időjárás, az évszakok és

aktuális ünnepek által kínált lehetőségekhez.

A napirendet a falra tett képekkel, bábokkal előadott mesékkel is „rögzítjük” a gyerekekben.

 

3. Szobatisztaságra nevelés, WC használat

A pelenkázás szükség szerint illetve étkezés előtt történik.

A szobatisztaságra nevelésben maximálisan együttműködünk a szülővel. A gyermeket nem erőltetjük

bili és WC használatára, tiszteletben tartjuk a téma iránti természetes kíváncsiságát, esetleges intimitás

igényét. A WC­t, bilit használó gyerekek után az ülőkét és a bilit fertőtlenítjük.

 

4. Mosakodás

Étkezések előtt, udvar és WC használat után a nagyobbak önállóan, a kisebbek gondozói segítséggel

kezet mosnak

 

5. Öltözködés

A szülőktől kérjük, illetve támogatjuk az önállósodást segítő ruhadarabok alkalmazását.

A kicsiket öltöztetjük, a nagyobbaknak lehetőséget és időt biztosítunk a ruhadarabok önálló le­ és

felvételére. Semmiképpen sem sürgetjük, hiszen a begyakorláshoz idő kell. Ha szükséges, a

gondozónő segít.

Fontos, hogy az önállóan próbálkozó gyerek öltözékét is ellenőrizzük biztonsági szempontból, mielőtt

levegőzni indulunk.

 

6. Alvás, pihenés

Kuckózásra, elkülönülésre, az idegrendszer töltődésére a csoportszobában puha sarok, csepp hinta

szolgál. Ezt a gyerekek a bent töltött időben tetszés szerint igénybe vehetik.

A délutáni alváshoz a kicsik mély kiságyat (rácstávolság 8 cm­nél kisebb), a nagyobbak heverőszerű

kiságyat vesznek igénybe. Ezek elhelyezése karnyújtásnyi távolság.

 

7. Levegőzés

A szabad levegőn való mozgás, játék a napi élet fontos része. Ez általában az épület saját, füves

udvarán valósul meg. Ide a nagyobban önállóan, a kisebbek megfelelő hordozóeszköz segítségével

jutnak le.

Egyéb sétához, az épület távolabbra történő elhagyásához a szülők írásbeli engedélyét kérjük.

A gyerekeket nyáron legalább 15­ös faktorszámú naptejjel és megfelelő ruházattal védjük a napfény

káros sugárzásától. Fokozottan ügyelünk arra, hogy nyáron 11 és 15 óra között ne legyenek a

szabadba.

 

8. Étkezés

A gyermekek táplálása az életkori sajátosságaiknak és egyéni igényeiknek megfelelően történik. A

napirendünk lehetővé teszi, hogy minden gyermek nyugodt körülmények között étkezhessen. Az

étkezőben etetőszékek könnyítik meg az egészen kicsik étkezését, a nagyobbaknak kis asztal áll a

rendelkezésére. A gyermekek kis csoportokban ülhetnek az asztalhoz, ha már egyedül le tudnak ülni,

illetve fel tudnak állni, és az ételadagjuk nagy részét önállóan el tudják fogyasztani. Új ételek, ízek

bevezetésénél először mindig csak kis mennyiséggel kínáljuk a gyermeket és csak akkor adunk neki

többet, ha szívesen fogadja. Az ételből minden gyermek egyéni étvágyának megfelelő mennyiséget

kap. Soha nem kell egyetlen kanállal sem többet fogyasztani a kívántnál. Az étrendet legalább egy

hétre előre tervezzük meg, megmutatjuk a szülőknek, hogy figyelembe tudják venni az otthoni ételek

tervezésénél.

Életkori sávonként szükséges részletezni a módszertani útmutató ajánlásai alapján. Szükséges

bemutatni, hogy közétkeztetés útján, vagy saját konyháról biztosítják­e az étkezést, ismerik­e az OÉTI

ajánlást.

 

9. Játék és tanulás

A kisgyermeknek természetes életformája, központi tevékenysége és legfőbb öröme a játék. A játék

segít a világ megismerésében és befogadásában, elősegíti a testi­ az értelmi­ az érzelmi és a szociális

fejlődést. A gyermek játékát elsősorban a megfelelő hely, idő, légkör és eszköz biztosításával tudjuk

segíteni. Követjük a gyermekek kezdeményezéseit, magatartásunkkal, javaslatainkkal,

információinkkal támogatjuk az elmélyült, nyugodt játéktevékenységet, a kreativitást. A játék területek

kialakításánál figyelünk arra, hogy legyen lehetőség aktív és csendes játékra, pihenésre, piszkolással

járó tevékenységek (festés, vizezés) végzésére, és aktív mozgásra. A játékoknak állandó helyük van, ez

ösztönzi a gyermekeket az önállóságra és rendszeretetre. A gyermekek számára a különböző

játékfajtákhoz (gyakorlójáték, konstrukciós­építő játék, szerepjáték, szabályjáték) biztosítjuk a

megfelelő játékeszközöket. Húzható, tologatható, rakosgatható játékok, öltöztethető babák, autók,

amelyekbe rakodhatnak, szállíthatnak, vagy maguk is beleülhetnek. Nagy lehetőségeket rejt a

gondolkodásfejlesztés terén a bábozás. A 1,5­3 éves gyermekek már jól megértik a bábokkal

bemutatott rövid történeteket. A kezükre húzott bábok, arra ösztönzi őket, hogy ők is megszólaltassák

a játékot, emellett kiváló feszültségoldó hatása is van. A többi gyermekkel való együttlét örömforrás a

kisgyermekek számára. A kisgyermek érzelmi élete a tapasztalások útján gazdagodik. Saját élményei

az érzelmek megismerését, átélését teszik lehetővé. A pozitív érzelmek: az öröm, a meglepetés, a

nyugalom és a szeretet arra ösztönzik, hogy az eseményeket, melyekből ezek az érzelmek fakadtak

megismételje. Játékaiban szívesen játssza el azokat a pillanatokat, melyek jó érzéssel töltötték el.

 

10. Ünnepek

Személyes ünnep: A családi napköziben felköszöntjük a születésnaposokat. Az eseményre a

család hozhat ellenőrzött forrásból származó tortát, süteményt, innivalót a csoportnak.

A hagyományos ünnepekre (Karácsony, Húsvét, Anyák napja) való ráhangolódást segítjük, de ezeket

az ünnepek megülését családi körben hagyjuk.

A farsang, gyereknap megünnepléséről a szülőkkel döntünk. Kézműves foglalkozás, közös játék

szervezésével a szülőket is bevonjuk ezen alkalmak megélésébe.

 

11. a családi napközi helyszínén kívüli programok

Életkori sávonként szükséges részletezni a módszertani útmutató ajánlásai alapján. A 20 hónapos ­ 3

éves célcsoport figyelembevételével ilyen programra (pl. kirándulás) csak a szülők aktív

közreműködésével, részvételével kerül sor.

 

ALAPTEVÉKENYSÉGEN KÍVÜLI KIEGÉSZÍTŐ SZOLGÁLTATÁS

● Hetente működő Ötletelő-­Ötletlelő foglalkozásainkon a szülők és más külső érdeklődők is

tevékenyen részt vehetnek és ismerkedhetnek meg az éneklés-­mondókázás, mesélés, bábozás,

ábrázolás rejtelmeivel, ahonnan számtalan ötletet vihetnek haza és illeszthetik be az együtt

töltött, családi, minőségi idejükbe.

● Az Évkörhöz igazodó, családi játszóház a gondozónők vezetésével; alkalmanként meghirdetve;

hétvégi időpontban

● Családi, közösségi programokon való részvétel lehetősége (Tavaszünnep, családi kirándulás a

Bábafához az ÖSSZHANG Egyesület bevonásával)

 

● Gyermekzsúr szervezése – hétvégi lehetőség a gondozónők vezetésével

● Nyitvatartási időn kívül igény szerint időszakos gyermekfelügyeletet, amit a gondozónők

látnak el.

● Gyermekkönyv­ és játéktár (könyvek és játékok kölcsönzése) – a napközibe járó gyerekeknek

 

AZ ELLÁTÁS IGÉNYBEVÉTELÉNEK MÓDJA

 

Nyitvatartási idő: hétfőtől­ – péntekig: 7.00-­17.00. óráig (rugalmasan kezeljük, igényekhez igazodva

változhat)

 

A gyermekek felvételének módja, napközi szervezés: folyamatos, a jelentkezések sorrendjében

történik. A felvételt a szülő írásban kéri a „Felvételi adatlap” „Nyilatkozat a gyermeket elvihető

személyekről”, „Nyilatkozat a gyermek étkezéséről”, „Tudnivalók a gyermekemről” című ívek

kitöltésével történik. A felvételről a szakmai vezető dönt. A felvett gyermeklétszám 5, maximum 7 fő.

A családi napközi 20 hónapos kortól 3 éves korig fogad gyermekeket. Amennyiben a jelentkező

gyermeket helyhiány miatt nem áll módunkban családi napközinkben elhelyezni, a gyermek nevét és a

szülő elérhetőségét a szülő egyetértésével ún. „várólistára” tesszük, hogy a legközelebbi férőhely

felszabadulásával ezt figyelembe vegyük.

 

Beiratkozásnál a szülő kötelezi magát a gyermek nevét, születési adatait, lakcímét, és a szülő

elérhetőségeit a napközi rendelkezésére bocsátja. A szülőtől hozzájárulást kérünk, hogy az ellátás

során a napi élet dokumentálására a gyermekről fénykép­ és videofelvételek készüljenek, amelyeket a

honlap Galériájába feltölthetünk.

 

Gyermekek felszerelése: A gyermekek saját ruhájukat használják és szüleik gondoskodnak tiszta

váltóruháról, szükség esetén pelenkáról és törlőkendőről. A tisztasági felszerelésről (papírzsebkendő,

WC­papír és szalvéta), valamint törölközőről és ágyneműről és ezek tisztán tartásáról a családi napközi

fenntartója gondoskodik.

 

Étkezés: Napi négyszeri étkezést biztosítunk.

A főétkezést gyermekétkeztetésre jogosult konyháról rendeljük. A reggelit és uzsonnát a CsANA saját,

kizárólag erre a célra használt konyhájában készítjük a higiéniai előírásoknak megfelelően,

konyhavezetési engedéllyel rendelkező munkatársunk felügyelete alatt.

Célunk, hogy a mostanában egyre gyakoribb táplálékintoleranciában szenvedő kisgyermekek igényeit

is kielégítsük. Ételallergia esetén a szülővel egyeztetünk az étkeztetés módjáról, lehetőségeiről.

A gyerekeknek naponta adunk az évszaknak megfelelő nyers zöldséget, gyümölcsöt.

 

Együttműködés a szülőkkel: A családi napközi – ha a gyermek szüleivel másképp nem egyeztek meg ­ csak a szülőnek adhatja át az ellátott gyermeket. Amennyiben a szülő, törvényes képviselő más

személyt is megjelöl erre, illetve kizár, azt írásban kell rögzíteni (14 éven aluli gyermek e feladattal

nem bízható meg). Váratlan akadály esetén a szülőnek telefonon jeleznie kell, hogy ki viheti el a

gyermekét.

 

Egészségügyi ellátás, betegség, balesetvédelem: a családi napközibe csak egészséges gyermek

hozható. A közösség érdeke védelmében lázas (37.5 C­nál magasabb testhőmérséklet), antibiotikumot

szedő vagy fertőzésre gyanús gyermek a családi napközit nem látogathatja. A szülő, törvényes

képviselő a gyermek betegségét ­ mivel erre az időszakra nem veszi igénybe az ellátást ­ legkésőbb

tárgynap reggel 8.30 óráig kell jeleznie. Betegség miatti hiányzást követően az ellátás folytatásának

feltétele a gyermek gyógyultságát tanúsító háziorvosi igazolás bemutatása az ellátást végzőnek.

Gyógyszert a családi napközi nem vesz át. Napközbeni megbetegedés esetén, amíg a szülő meg nem

érkezik a kisgyermekért, előzetes telefonon történő egyeztetés alapján adunk be a kisgyermeknek

lázcsillapítót. Az esetleges gyógyszerallergiát a vezetőnek már a beiratkozáskor, illetve a nevelőknek

jelezni kell.

Fertőző betegség esetében az intézmény értesíti az ÁNTSZ­t és megteszi a szükséges lépéseket,

fertőtlenítő takarítást végzünk.

 

Az ellátás költségei: az ellátás térítési díját napidíjban és óradíjban is meghatározzuk, ezen felül a

plusz szolgáltatásokért és étkezésért is térítési díjat kell fizetni. Az étkezési költségeket és a

szolgáltatások díjait külön árjegyzék tartalmazza. A térítési díj havonta fizetendő. A térítési díjat a

szülő vagy törvényes képviselő a tárgyhó 10. napjáig egy összegben fizeti be.

A fenntartó évi két alkalommal élhet az árváltoztatás jogával. A családi napközi a szolgáltatást a

szülővel kötött ellátási szerződés alapján nyújtja. E szerződés 2 hét határidővel bármikor felbontható,

ha a szülő ezt írásban jelzi.

 

A SZOLGÁLTATÁSÁRÓL SZÓLÓ TÁJÉKOZTATÁS

 

A KERTÉSZ Ölelő Családi Napközi szakmai programjáról, aktuális árlistájáról, munkatársairól és

működéséről, a panaszkezelés módjáról a honlap megfelelő menüpontjai tájékoztatnak.

 

A szülő és gondozók közötti kapcsolattartás a gyermek átadás­átvételének rövid idejében csak

korlátozottan lehetséges. Ha a szülőnek igénye van a bővebb információcserére, azt a hirdetőtáblán

kifüggesztett e­mailes elérhetőségeken jelzi a gondozónak és lehetőség van időpontot egyeztetni.

 

A családi napköziben lévő hirdetőtábla tartalmazza továbbá a házirendet, a gyerekek napirendjét, a heti

étrendet, a gondozási időn túl meghirdetett családi programokat, aktualitásokat.

 

 

AZ IGÉNYBE VEVŐK ÉS A SZEMÉLYES GONDOSKODÁST VÉGZŐ SZEMÉLYEK

JOGAINAK VÉDELMÉVEL KAPCSOLATOS SZABÁLYOK

 

Az ellátást igénybe vevőknek joga van:

● A szolgáltatásokat teljes körűen igénybe venni, egyéni bánásmódban részesülni.

● Joga van minden fontos kérdésekben a tájékoztatáshoz, adatai védelméhez, a nyilvántartásba,

dokumentumokba való betekintéshez.

● Az ellátást igénybe vevőt megilleti személyes adatainak védelme, valamint a magánéletével

kapcsolatos titokvédelem.

● A szolgáltatás vezetője köteles biztosítani, hogy az ellátott adataihoz, a vezetett

nyilvántartásokhoz illetéktelen személy ne jusson hozzá.

● Az ellátást igénybe vevők, az ellátást nyújtó kötelezettségszegése és a szolgáltatás

igénybevételével kapcsolatos problémák esetén panasszal élhetnek, melyet a szolgáltatás

vezetőjéhez lehet szóban vagy írásban benyújtani. Az írásban beadott panasz kezelése…

egyéni, vagy ha egy javaslat, észrevétel több szülőt érint,

● Gyermekjogi képviselő neve, elérhetősége közzététele, tájékoztatás a vele kapcsolatos

jogorvoslati lehetőségről

 

A családi napköziben dolgozók számára biztosítandó:

● Az egészséges és biztonságos munkavégzéshez szükséges törvényi előírásoknak megfelelő

munkafeltételeket.

● A munkatársnak joga van véleménye kinyilvánítására, munkája elismerésére.

● Megkapni a munkavégzéssel kapcsolatos megbecsülést.

● Emberi méltóságukat és személyiségi jogaik tiszteletben tartását.

● Segítséget szakmai tudásuk gyarapításához.

 

Elvárás a családi napköziben dolgozók részére a felkészült és lelkiismeretes munkavégzés, a szülőkkel

való jó kapcsolatra partneri együttműködésre törekvés, a gyermeki jogok érvényesülésének biztosítása,

valamint a Szociális Munka Etikai Kódexének és a családi napközi szakmai programjában és

házirendjében megfogalmazott szakmai és adatvédelmi szabályok betartása.

 

A SZOLGÁLTATÁST NYÚJTÓK FOLYAMATOS SZAKMAI FELKÉSZÜLTSÉGE

BIZTOSÍTÁSA

Munkatársaink rendszeresen team­üléseken vesznek részt, ahol megvitatják az aktuálisan felmerülő

kérdéseket. Pszichológus bevonásával szükség esetén lehetőség van esetmegbeszélésre, szupervízióra

is.

A Csodacsalád Egyesülettel, az EKTF Pszichológia Tanszékével; ÖSSZHANG és Közelbaba

Egyesületekkel együttműködve folyamatosan részt veszünk az aktuálisan megrendezett előadásokon.

Hangsúlyt fektetünk a vonatkozó korszerű szakirodalommal való megismerkedésre is.

Szakmai tapasztalatcserét kezdeményezünk más családi napközikkel.

 

Készítette: _______________________________

Elfogadta: ________________________________ (a fenntartó)

Érvényes: (pl., az elfogadó határozat keltétől, vagy a családi napközi működési engedélyének napjától)